Sörösládamászástól a honfoglalásig – pillanatképek

Elemi iskolában megtanulhattuk, hogy a közhelyekkel nem nagyon lehet ékeskedni egy írott szövegben. Na meg azt is, hogy a közhelyek, a közmondásokkal ellentétben, konkrétan megmondják a frankót.

Így hát azt sem kellene leírnom, hogy a X. Partiumi Magyar Napok kereteiben rendkívül színes és változatos programok várják (bár ezt sajnos lassan már múlt időben kell írni) az érdeklődőket, mert ez már hatalmas közhellyé vált. Ám éppen ezért igaz!

Mert hát mondjon bárki egy másik olyan helyet, ahol egy-két sör elfogyasztása mellett lehet akár lovagolni, paintballozni, , sakkozni, filmet nézni, kiállításokat megtekinteni. És még sorolhatnám....

Na meg sörösládákat mászni! Igen, nem vicc és nem tévedés, az Erdélyi Kárpát Egyesület közreműködésével ugyanis bárki ingyen kipróbálhatta, mennyire ügyes mászó, mennyire jó az egyensúlyérzéke és hogy milyen magasságban lép működésbe a tériszonya.

A szervezők elmesélték, hogy az elmúlt tíz évben Szatmárnémetiben a 28 láda volt a rekord, amit azonban szombaton egy 12 éves kislány majdnem megdöntött: Sámi Rékát már csak egy láda választotta el a rekordbeállítástól.

Aki egy jó kis mászás után megéhezett, az kipróbálhatott egy kis sültet. A bográcsfőző-verseny győztes „versenyművét" viszont már nem lehet megkóstolni. A kiváló színművész Tóth Pál Miklós, azaz Totyi bá főztje ugyanis nem csak a zsűri, de a kóstolók tetszését is elnyerte.

A nagyszínpadot nem csak azért nem bontották le vasárnapra, hogy ott felléphessen a Beatrice. Hanem azért sem, hogy előtte egy rendkívül látványos és sok érdeklődő bámulatát kiváltó capoeira bemutatót lehessen tartani.

A vasárnapi nap egy kuriózumát a Karosi Turul Hagyományőrző Íjász Egyesület szolgáltatta. A jurta mellett ugyanis honfoglalás kori ruhákat mintázó öltözetben az egyesület tagjai bepillantást engedtek őseink viseletébe, harcmodorába, mindennapjaiba.

Dr. Kovács Antaltól megtudtuk, hogy ruháik, íjaik, eszközeik a karosi temetőben 900 évvel ezelőtt eltemetett és mintegy három évtizede feltárt leleteket mintázzák. „Mivel nagyon sok férfi volt ott eltemetve, kijelenthető, hogy nem egy átlagos temetőről van szó, hanem harcosok sírjairól. Ezek az emberek vélhetően még Etelközben születettek és végigharcolták a honfoglalást. Azok vannak tehát ott eltemetve, akik miatt most országa van a magyarnak", mondta.

Megtudhattuk továbbá, hogy őseink számára a fehér ruha volt az ünnepi, és betekintést nyerhettünk felmenőink harcmodorába is a mintegy tíz fajta kiállított nyíl révén. Megtudhattuk, hogy milyen nyílheggyel vadásztak például madárra és ellenségre, hogy milyenekkel törték fel az ellen páncélzatát vagy hogy milyenekkel bosszantották fel az ellenség lovait - hogy az értékes állatoknak azért nagy baja nem essék.